Kislexikon – E

ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUV,WX,Y,Z

Egalizálás A szövegen belül az alávágások megfelelő beállítása, hogy a betűk közötti optikai távolság esztétikailag megfelelő legyen. Elsősorban címeknél és kiemeléseknél játszik fontos szerepet. Az Adobe szoftvereiben választhatunk automatikus (optikai) egalizálást is.
Élőfej, élőláb(Header, Footer) A szövegoldal tetején, vagy alján található sor, amely általában az éppen tárgyalt egységről (például fejezet, alfejezet) ad információt. Egyes megoldásokban az élőfej, illetve élőláb része az oldalszám is.
Előzéklap Keménytáblás könyveknél az előzéklap (béléspapír) köti össze a könyvtestet a táblával. Anyaga rendszerint 120-150 grammos papír. Készülhet nyomot vagy nyomatlan kivitelben. Ha a belívvel azonos papírból készül, akkor gyakran beleszámolják a belívbe, azaz a belív így 8 oldallal (fél ívvel) hosszabb lesz.
Élfinomítás, élsimítás(anti-aliasing)
Ez az eljárás a viszonylag kis felbontású képernyőkön javítja az éles, ferde vagy ívelt vonalak megjelenítését. A pixelekből felépülő képek négyzet alakú képpontokból állnak, és ha a felbontás nem kielégítően nagy, a négyszögek lépcsőzetességétől a ferde vagy görbe alakzatok széle „rágott”, recés lesz, ami meglehetősen zavaró. Az anti-aliasing segítségével a programok az ilyen kontúrokon azokat a pixeleket, amelyek csak részben vannak benne a kijelölésben, arányosan áttetszően kezelik, így csökkentve a kontrasztot és finomítva az átmenetet.
em lásd négyzet
Emboss (dombor) Képi hatás, amely a terület (betű, rajz) egyik oldalát sötétebb, másik oldalát világosabb kontúrral emeli ki, így keltve térben kidomborodó látszatot.
EMF (Enhanced MetaFile) Az EMF a Windows saját belső formátuma, a WMF (Windows MetaFile) továbbfejlesztett változata, belső leírásában a a Windows beépített grafikai függvényeivel dolgozik. Számos Windowsra szánt clip art gyűjtemény ilyen formátumban készül.
Envelope lásd védőborító
en Félkvirt, fél négyzet
EPS (Encapsulated PostScript) Az EPS formátum a nyomdai előkészítés legelterjedtebb és legáltalánosabb formátuma volt sokáig. A PostScript nyelvre épül, ami gyakorlatilag a „közös nyelv” a nyomdai előkészítésben. Számtalan lehetőségével és platformfüggetlen felépítésével a legtöbb esetben a lehető legjobb megoldást kínálja.
Az EPS sikere többek között abban is áll, hogy metafájl, tehát pixeles és vektoros információt egyaránt hordozhat. Sőt ezt a két formátumot vegyíteni is képes, így az egyik olyan állományformátum, amely a vágógörbe alkalmazására használható, sőt, sokáig az egyetlen ilyen volt. Az EPS képekhez tartozhat ún. nézőkép (preview), amely az állományban található vektoros és pixeles kép alacsony felbontású, hozzávetőleges képét hordozza. Erre akkor lehet szükség, ha az EPS képet kiadványszerkesztő programban akarjuk feldolgozni, mert ez esetben a legtöbb program csak a nézőképpel dolgozik – ez gyorsítja a munkát és kisebb tárkapacitást igényel –, de a nyomtatóra vagy a levilágítóra már a teljes képet küldi. A nézőkép Macintosh lehet PICT, TIFF vagy JPEG, Windows alatt csak TIFF vagy JPEG. Az EPS állományok kódolása alapvetően kétféle lehet: ASCII vagy bináris. Az előbbi esetben az összes PostScript utasítás szöveges, ASCII formátumban szerepel az elmentett állományban, ami biztosítja, hogy teljesen platform- és berendezésfüggetlen legyen. Ilyen kódolás esetén némi szakértelemmel lehetőség nyílik arra is, hogy szövegszerkesztővel nyúljunk bele a kész állományba és így módosítsunk rajta. Ehhez természetesen jól kell ismerni a PostScript nyelv felépítését és utasításkészletét, e nélkül nem tanácsos belenyúlni az állományba. Bináris kódolás esetén nem lehet ilyen egyszerűen változtatni, az állomány mérete azonban jelentősen (közel felére) csökken. Ez természetesen gyorsabb feldolgozást és nyomtatást is jelent. Egyetlen hátránya, hogy nem minden szoftver, illetve berendezés képes értelmezni. A PostScript Level 2 szerint választhatunk JPEG kódolást is, ez esetben azonban csak ilyen rendszerű nyomtatón nyomtathatjuk ki a képet és csak színesben – JPEG kódolással nem tárolhatunk színkivonatokat. Természetesen a JPEG tömörítés adatvesztése az EPS állományokra is vonatkozik, tehát itt is célszerű megtalálni a középutat a tömörítés mértéke és a minőség között. Az EPS külön előnye, hogy a raszterrács adatai is tárolhatók az állományban (hiszen ezek is PostScript adatok). Lehetőség nyílik tehát, hogy a raszterrács sűrűségét, szögét és pontalakját megadjuk és elmentsük ebbe a formátumba. Hasonlóan a pontterülés kompenzálását (Transfer Function) is képes tárolni az EPS.
A TIFF, JPG és a PSD formátumok fejlődésével az utóbbi évtizedben már a pixeles képek tárolására nem célszerű EPS-t használni, mivel nincs már meg az előnye, ugyanakkor sérülékenyebb és több hibalehetőséget rejt. A PDF formátum (és az erre épülő AI formátum) terjedésével lassan kiszorul a vektoros fájlok kezeléséből is.
Ethernet Hálózati szabvány, amelynek segítségével több számítógépet összeköthetünk. Eredetileg 10 millió bps, azaz 10 Mbps átviteli sebességgel készült, de ma már létezik 100 Mbps, 1Gbps, sőt nagyobb sebességű változata is.
EVF (Electronic ViewFinder – elektronikus kereső) Kis, színes LCD, amely a hagyományos (tükörreflexes) keresőt helyettesíti. Eredetileg video kamerákban terjedtek el, de ma már megtalálhatók a digitális fényképezőgépekben is.
EXIF JPEG és TIFF formátumú képek kiegészítő információ formátuma, amely képes tárolni a fényképezőgépre és az expozícióra vonatkozó adatokat. Ezeket számos képfeldolgozó program képes értelmezni és megjeleníteni. JPEG2000, PNG és nyers fájlok nem képesek EXIF adatokat hordozni.
Exposure Bracketing
(többszörös expozíció)
Digitális fényképezőgéppel készített felvételek sorozata, általában 3 vagy 5 kép, fokozatosan változtatott expozíciós idővel. Ezzel a módszerrel könnyen ki lehet választani az optimális expozíciót.
Eyedropper (pipetta) Képfeldolgozó- és rajzolóprogramokban általában a pipetta eszköz szolgál a kép színeinek mintavételezésére.

ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUV,WX,Y,Z