Kislexikon – P

ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUV,WX,Y,Z

PageMaker Eredetileg az Aldus, később az Adobe cég által fejlesztett tördelő és kiadványszerkesztő program. Professzionális szolgáltatást nyújt, könyvek és elsősorban szöveges anyagok tördeléséhez megfelelő. Utódja az Adobe-nál a sokkal fejlettebb szolgáltatásokat nyújtó InDesign. Az Adobe az elmúlt években már nem fejleszti.
Pagina Oldalszám. Minden kiadványszerkesztő program képes automatikusan létrehozni.
PAL Szerte a világon használatos 50 soros TV szabvány, kivéve az USA-t és Japánt, ahol az NTSC terjedt el.
Palettás kép
(Indexed Color)
8 bit színmélységű kép, ahol egy előre meghatározott palettán tárolunk legfeljebb 256 színt, a kép pixelei pedig ezekre a színekre hivatkoznak. Elsősorban az interneten elterjedt megoldás, különösen a GIF formátumnak köszönhetően.
Panoráma kép Sorozatfelvétellel készített széles kép, amely egy bizonyos pontból körben ábrázolja a látványt. Általában erre készített szoftverre van szükség az egyes felvételek összefűzésére, de ilyet számos digitális fényképezőgéphez mellékelnek. A panoráma kép készítéséhez nagyon ajánlott vízszintezett állványt használni, különben a program sem biztos, hogy megbirkózik a pontos illesztéssel. A Photoshopban a Photomerge parancs segít a panorámaképek összeillesztésében.
Pantone Színkódolással és festékekkel foglalkozó cég, színazonosító rendszerük gyakorlatilag szabványnak tekinthető. A cég által készített színskálákon felsorolt színekhez egy-egy kódszám tartozik, amely alapján a nyomda pontosan tudja, milyen színű festéket állítson elő. Elsősorban direktszínek megadásához használják, de sokszor általános célokra – például céglogó színeinek meghatározására – is a Pantone számot adják meg.
Paperback lásd Kartonált könyv
Paragraph (szakasz, bekezdés) Bekezdés, a szöveg fontos egysége. Számítógépes szövegfeldolgozásban nem mindig esik egybe a hagyományos bekezdés fogalommal, mivel itt két soremelés (Enter) között értelmezzük a szakaszt. Ennek megfelelően egy cím is önálló szakasz.
Parallaxis Közelről készített fényképeken megfigyelhető jelenség, ahol a kereső és az objektív közötti távolság már relatíve számottevő, így nem azt látjuk, amit fényképezünk. Ez a probléma tükörreflexes és LCD keresős digitális fényképezőgépek esetén nem jelentkezik.
Párhuzamos port Csatolófelület a számítógépen; leggyakrabban nyomtató vagy szkenner csatlakoztatására használták, de az USB szabvány terjedésével egyre inkább háttérbe szorul.
Passzer lásd illesztőjelek
Passzerhiba(misregistration) Nyomdai hiba, amikor a négy színnyomat nem kerül pontosan fedésbe a papíron. A kész nyomaton színes szellemképként jelenik meg. Minimális méretű passzerhiba sokszor elkerülhetetlen a papír nyúlása miatt, de ez általában a néhány tized milliméteres nagyságrend. Ennek kiküszöbölésére szolgál a rátöltés.
Path (görbe) lásd Bézier görbe
Pattern Dither(árnyalás mintával) Az árnyalás (dither) egyik formája, ahol az árnyalatot adó képpontok előre meghatározott mintázatokba rendeződve helyezkednek el.
PC Card Olyan, bankkátya méretű eszköz, amely tartalmazhat akár flash memóriát, vagy bővítőkártyát (hálózati kártyát, modemet vagy akár merevlemezt) elsősorban hordozható számítógépek számára. Két méretben elterjedt: a Type I, illetve II kártyák egyszeres, míg a Type III kártyák kétszeres bővítőhely-magasságot igényelnek.
PCD lásd Kodak
PCMCIA A hordozható számítógépek bővítőhelye(i), ahová a PC Cardok illeszthetők. A megfelelő adapterrel az egyik leggyorsabb adatátvitelt biztosítja a CompactFlash, illetve SmartMedia kártyákról.
PCX Az IBM-kompatíbilis PC számítógépeken ez volt az egyik legrégebbi és legelterjedtebb képformátum. Minden esetben alkalmazza az RLE kódolást és szinte minden ismert festőprogrammal megnyitható. Számos – javarészt idejétmúlt – változata miatt ma már használata nem tanácsos. Nyomdai használatra nem alkalmas, hiszen a CMYK rendszert nem ismeri.
PDF (Portable Document Format) A PDF szabványt az Adobe fejlesztette ki, elsősorban az Acrobat szoftvercsaládhoz. Kitűzésük egy platformfüggetlen, szöveget és képet hűen visszaadó formátum elkészítése volt. A PDF immár egyre inkább ismert és elismert formátum, találkozhatunk vele nemcsak az interneten, de CD-on megjelenő kiadványoknál is. Teljes mértékben metafájl, hiszen a pixeles képinformációk mellett a vektoros rajzokat és szöveget is megjelenít. A PDF tartalmazhatja ezenkívül a szövegben használt fontokat is, így tökéletesen visszaadva az eredeti kinézetét bármilyen platformon. A PDF állományok megjelenítésére elsősorban az ingyenes Acrobat Reader szolgál, de mostanra már minden fontosabb program rendelkezik PDF kapcsolattal, így az Adobe PageMaker, az Adobe InDesign, a CorelDRAW, az Adobe Illustrator, valamint az Adobe Photoshop. Az utóbbi három szoftver nemcsak menteni, de megnyitni is képes a PDF állományokat, ezzel lehetőséget adva a továbbszerkesztésre. A PDF állomány jelentősen tömöríti a benne tárolt adatokat, méghozzá az azok típusához legmegfelelőbbnek ítélt módszerrel. A PDF tartalmazhat vektoros rajzokat is, minden megkötés nélkül. Ugyanígy képes a vágógörbe értelmezésére is. Ezeket a vágógörbéket használhatjuk is, ha Adobe Illustratorban vagy Adobe InDesignban dolgozunk. Nyomdai felhasználása egyre inkább terjed, és népszerű az elektronikus médiában is.
Pen (toll) A grafikai szoftverekben (elsősorban az Adobe programjaiban) a vektoros rajzoláshoz használt eszköz.
Photo CD lásd Kodak PhotoCD
Photoshop Az Adobe cég által fejlesztett képszerkesztőprogram. Ma már a digitális képfeldolgozásban és nyomdai előkészítésben szinte szabványnak számít.
Pica Tipográfiai mértékegység, elsősorban angolszász területen használják. A szoftverek terjedésével egyre szélesebb körben alkalmazzák a hagyományos európai didot pont helyett. Egy hagyományos pica = 12 pont = 4,217 mm; a digitális kiadványszerkesztésben használt pica = 12 pont = 4,233 mm = 1/6 hüvelyk (inch).
PICT Ez a formátum a Macintosh számítógépek alapvető képi formátuma, az Apple fejlesztése. Minden Macintoshon futó program megérti, hiszen a képernyős megjelenítésben is szerepet játszik. Sokan azt hiszik, hogy elterjedtsége és széles körű ismertsége miatt minden esetben jó választás, pedig nyomdai felhasználása nem javallott. Ugyanakkor programokban, multimédiában a lehető legjobb választás, ha csak Macintoshon futó alkalmazásról van szó. Macintoshon állományok tárolására és átvitelére jó választás, mivel saját tömörítő algoritmusa meglehetősen hatékony – főleg egybefüggő, homogén színű területek esetében, amilyenek az alfa-csatornák is. Nyomdai felhasználásra nem alkalmas, minthogy nem támogatja a CMYK módot. Ha pixeles képet mentünk bele, akkor választhatunk JPEG tömörítést is, feltéve, hogy a QuickTime telepítve van a gépünkön. A PICT állományok egyik különleges esete a PICT forráskép (resource). Ennek csak Macintoshon van értelme, lévén csak a Macintosh programok használnak PICT képeket.
PictureCD A Kodak szolgáltatása amatőr fotósok számára; az előhívott 35 mm vagy APS képeket digitalizálva helyezik el a CD-n, 1534×1024 pixeles méretben. Egy lemezre egy tekercs filmet írnak fel.
Pixel (képpont) Pixelnek nevezzük a kép egyes pontjait, ami önálló színnel rendelkezik. Ha a képpontok kellően kicsik, azaz a felbontás nagy, szemünk nem tud különbséget tenni az egyes négyzetek között és folyamatos árnyaltokként észleljük a látványt. A szkennerek és a digitális fényképezőgépek minden esetben pixeles képet adnak.
Plate lásd színkivonat
Plug-in Bővítmény; a különféle programok működését kibővítő program modulok, amelyek önállóan nem képesek futni. A Macromedia szoftvereiben Xtra, a Quark szoftvereiben XTension néven találjuk ezeket.
Plug-n-Play Macintosh és Windows alatt működő automatizált telepítési folyamat, amivel külső egységeket csatlakoztathatunk. A csatlakozás pillanatában az operációs rendszer felismeri az eszközt és automatikusan telepíti hozzá a megfelelő meghajtóprogramot, illetve ha nem tudja, felszólítja a felhasználót, hogy telepítse.
PNG (Portable Network Graphics) A PNG veszteségmentes eljárással tömörített RGB kép, amelyhez maszkcsatornát is menthetünk. A PNG ezeken kívül tartalmazhat információt a gamma-értékekről és a színminőségről a különböző platformokon való színegyeztetéshez. Viszonylag új szabvány, és bár nem ismeri a CMYK színrendszert, és a tömörítési foka elmarad a JPEG-étől, különleges szolgáltatásai miatt a szakemberek nagy jövőt jósolnak neki. Elterjedése elsősorban az interneten várható. Támogatja a progresszív képfelépítést is, akárcsak a JPEG vagy az interlaced GIF. Ez a formátum egy alfacsatornát képes tárolni a kép mellett, amit átlátszó megjelenítéshez használ fel. Mentéskor megadhatunk egy szűrőt, ami a kép tömörítését segíti, ez ugyanis megvizsgálja a képet tömörítés előtt és így optimalizálja a méretet.
Pont (point) Tipográfiai mértékegység, két változata ismert: a metrikus rendszert használó Európában a didot pont (1m = 2660 pont, illetve 1 didot pont = 0,376 mm), az angolszász területeken a Pica point (= 0,353 mm). 1 pica point = 0,938 didot pont.
Pontterülés
(Dot Gain)
A nyomdában fellépő jelenség, amikor a nyomtatás során a festék terülése, azaz „szétfolyása” miatt a Raszterpontok a megkívánt méretnél nagyobbak lesznek, így a kép összességében sötétebbé válik. Nagy mértékben befolyásolja ennek értékét a használt papír minősége, nem csak a nyomdában (pl. felületkezelt műnyomó vagy újságpapír), hanem a tintasugaras nyomtatásnál is (géppapír vagy fotópapír). A pontterülést megakadályozni nem lehet, ezért kompenzálni kell, már a képszerkesztő programban.
Portrait (álló) Álló arányú kép, ahol a szélesség kisebb, mint a magasság. Lásd még landscape.
Port Csatolófelület. PC-ken négyféle alaptípus terjedt el: párhuzamos, soros, FireWire és USB.
PostScript A PostScript lapleíró nyelvet az Adobe fejlesztette ki 1985-ben. Azóta ez lett a nyomdai előkészítés általános nyelve. A PostScript tehát nem állományformátum, hanem programnyelv, amit a nyomtatók, levilágítók képesek értelmezni és feldolgozni. A PostScript nyelv utasításkészlete számos olyan utasítást tartalmaz, amelyek a nyomtatott oldalon található elemek leírására szolgálnak. Segítségével bármilyen információt könnyűszerrel elküldhetünk a nyomtatónak, és biztosak lehetünk afelől, hogy az eredmény nem hagy kívánnivalót. A PostScript nyelv képes vektoros rajzok, pixeles képek, szöveg és fontok mellett olyan információkat is tárolni, mint a rácssűrűség vagy a rácselforgatás. Minthogy a PostScript nyelv platformfüggetlen, nem szükséges a tervező-, szerkesztőprogramból rögtön a nyomtatóra küldeni az adatokat, hanem tárolhatjuk egy állományban, amelyet később vagy éppen máshol kinyomtathatunk. A PostScript állományok kódolása többféle lehet. Legegyszerűbb esetben ASCII, ekkor szövegszerkesztő segítségével módosíthatunk rajta, feltéve, hogy kellő mértékben otthonosan mozgunk a PostScript programozásban. A PostScript állományok minden esetben egy vagy több teljes oldalt írnak le. Létezik azonban olyan PostScript alapú állomány is, amely csak egy képet tartalmaz, ez az EPS. Nyomdai munkafolyamatokra ma már inkább az utódját, a PDF-et használják.
PPD (PostScript Printer Description) Leírófájl az általános PostScript nyelv kiegészítésére egy bizonyos berendezés – nyomtató – jellemzőivel. Ez tartalmazza a lehetséges papírméreteket, felbontásokat stb.
ppi (pixels per inch) A felbontás mértékegysége, az egységnyi hosszon elhelyezkedő pixelek számát adja meg; lényegében azonos a dpi-vel.
Print Size lásd nyomtatási méret.
Process colors A nyomdai alapszínek (CMYK), általában a direktszínektől megkülönböztetve.
Profil lásd színprofil
Proof Magyarul próbanyomást helyettesítő eljárás; olyan eljárás, amelynek során megpróbálunk minél pontosabb és színhűbb képet kapni a nyomdai végtermékről. Lehet digitális, ahol tintasugaras, lézer vagy hőszublimációs berendezésen készül a kép, közvetlenül a fájlból, vagy analóg, ahol a kész nyomdai filmek felhasználásával állítják elő a színes képet. Ez utóbbi a rácsstruktúra ellenőrzésére is lehetőséget ad.
Protocol (protokoll) „Közös nyelv”; olyan szabvány, amely több számítógép számára előírja, hogy a közöttük kicserélt információ mire vonatkozik, hogyan értelmezendő. Ez teszi lehetővé, hogy különböző rendszerű számítógépek a hálózaton kommunikáljanak. Lásd még FTP, HTTP, IP.
PSD Az Adobe Photoshop saját állományformátuma. Szolgáltatásait tekintve a legkimerítőbb mind közül, hiszen minden olyan jellemző, amit a programban beállítottunk (rétegek, görbék, különböző színmódok stb.), elmenthető ebben a formátumban. Bár alkalmaz tömörítési eljárást, mégis meglehetősen nagy helyet foglalhat el, különösen, ha több réteget is használtunk képünkön. Mindazonáltal munkaigényes, összetett képeinket célszerű Photoshop formátumban (is) tárolni, hiszen ha később módosítani kell rajtuk, sokat segíthetnek az elmentett plusz információk. A Photoshop formátum a rétegeken tárolt adatok mellett tartalmazhat egy összetett képet is, ami hatásában azonos azzal, mintha a Flatten Image parancsot adtuk volna ki. Így ha olyan programot használunk, amellyel megnyithatjuk a Photoshop formátumú képeket, akkor ott ezt az összetett képet látjuk. Egyes fejletteb programok esetében, mint az Adobe Illustrator vagy az InDesign, erre sincs szükség, hiszen ezek a Photoshop képet közvetlenül képesek megnyitni és értelmezni, sőt a rétegek megjeleníteni és eltüntetni.

ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUV,WX,Y,Z