Kislexikon – S

ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUV,WX,Y,Z

Saturation (telítettség) lásd telítettség
Sávosodás (Banding) Hiba a számítógéppel készített színátmenetben, amikor az átmenet közel azonos színű sávokra esik szét. Oka lehet, ha az átmenet túl hosszú, a két határszín túl közel esik egymáshoz vagy a megjelenítés túl kis felbontású.
Screen 1. lásd raszterrács; 2. képernyő; 3. szitanyomáshoz használatos szita (Silkscreen)
Screen frequency raszterrácssűrűség, lásd lpi.
SCSI Nagy sebességű, fürtözhető adatátviteli szabvány, elsősorban a számítógép és a meghajtók, illetve perifériák között. A régebbi Macintosh típusokon alapkiszerelésben SCSI buszt használtak. Ma már sok területről kiszorította a FireWire és az USB szabvány.
SD (Secure Digital) Memória kártya, flash memória fajta, egyes digitális fényképezőgép és mp3 lejátszó típusok használják. Méretre és alakra pontosan megegyezik a Multimedia (MMC) kártyákkal.
Selection lásd kijelölés
Separation lásd színbontás
Shadows (mélyárnyék) lásd mélyárnyék
Sharpen (élesítés) Optikai csalódáson alapuló eljárás, amely a digitális képfeldolgozás során azt a hatást kelti, mintha a kép élesebb lenne. Tényleges élesítést digitális úton nem lehet elérni, csak a megfelelő optika használatával. A Photoshopban a legjobban használható élesítő parancsot életlen maszk (Unsharp Mask) néven találjuk, amely a neve ellenére szintén az élesítést szolgálja.
Site (webhely) Olyan „hely” a weben, amely egy téma köré csoportosított oldalakat tartalmaz. Például a www.fontolo.hu oldalai egy site-ot alkotnak.
SmartMedia Flash memória kártya; két típusa ismert a 3,3V és az 5V feszültséggel működő, ez utóbbi elsősorban a Fuji fényképezőgépekben. Ismerik SSFDC (Solid State Floppy Disc Card) néven is.
Soregyen (Baseline grid) Képzeletbeli háló, amelynek vonalaira a kiadvány minden sorának illeszkednie kell, a nyomtatott lap mindkét oldalán. Ez biztosítja, hogy a közcímek és az illusztrációk ellenére sem csúsznak el a sorok, illetve az egymás melletti hasábok sorai egy vonalba esnek.
Soros csatlakozás (Serial Port) PC-ken szabványos (RS-232) illesztőfelület, amely bizonyos perifériák (egér, modem, digitális fényképezőgép stb.) csatlakoztatását teszi lehetővé. A lehetséges csatlakozások közül a leglassúbb, ezért az USB-s eszközök terjedésével jelntősége egyre csökken.
Spot Color lásd direktszín
SRF, SR2 A Sony fényképezőgépek nyers formátuma. lásd még Camera raw
Stancolás lásd kivágás
Stroke (körvonal) vektoros rajzolóprogramokban az elemeknek adhatunk kitöltőszínt (Fill) és körvonalat. Ennek színét, vastagságát és stílusát is meghatározhatjuk.
Stylus Nyomásérzékeny digitalizálótáblák tolla. A Wacom cég termékei esetében minden egyes toll önállóan azonosítható.
SVCD (Super Video Compact Disc) Olyan CD, amelyen általában 35-45 perc (650 MB) video és sztereo hang található. Mindkettőt MPEG-2 formátumban tömörítik, akárcsak a DVD-k esetében. Bár ez utóbbiaktól elmarad a minősége, a VHS-nél jobb. Az SVCD paraméterei: méret: 480×576 (PAL) képfrissítés: 25 kép/másodperc (PAL) adatátvitel:változó, legfeljebb 2600 kbps hang:32-384 kbps MPEG-1 Layer 2 audio SVGA Szabványos monitorfelbontás, értéke 600×800 pixel.
Swatch Színminta; számos program az előre kikevert és elraktározott színeinket illeti ezzel a névvel.
SWOP (Specifications for Web Offset Publications) Ofszet nyomdai szabvány tekercsnyomó gépekre az Egyesült Államokban, illetve az ennek megfelelő ICC színprofil. Több program ezt veszi alapértelmezett színtérnek, ami nem ad jó eredményt, helyette a Euroscale profilt kell választani.
Szálirány A papír gyártási iránya; ebben az irányban a lap más tulajdonságokat mutat (merevebb), mint erre merőlegesen. Könyvgyártásnál ügyelni kell, hogy a szálirány a gerinccel párhuzamos legyen a könnyebb lapozhatóság kedvéért.
Szedéstükör A margók közötti terület, ahová a kiadvány szövege kerül. Egyes elemek (például az oldalszám, a marginális, kifutó illusztrációk stb.) ezen kívül is elhelyezkedhetnek.
Szennycímoldal A borítólap és a címoldal között található oldal, ahol feltüntetik a könyv címét és esetleg szerzőjét.
Szépia (Sepia) Barnás-sárgás szín, elsősorban a régies, megsárgult fotók színének jellemzésére használják. Néhány digitális fényképezőgép felkínál szépia effektet a készülő képek „öregítéséhez”.
Színbontás Az elkészült kiadvány felbontása a négy nyomdai alapszínre (CMYK), illetve esetleges direktszínekre. Általában a pixeles képeket előbb egy képfeldolgozó szoftver segítségével kell színrebontani.
Színegyensúly (Color Balance) Az elkészített kép színeinek viszonya a valóságos színekhez. Ha a kép valamilyen elszíneződést mutat, a színegyensúlyát kell beállítanunk. Erre a képszerkesztő programok általában külön nyújtanak lehetőséget a csúcsfényben, a középtónusokban és a mélyárnyékban. A színegyensúlyt befolyásolhatja például a megvilágítás, vagy analóg fényképezésnél a film minősége (például műfényes film).
Színezet (Hue) A színezet határozza meg az adott szín pontos helyét a színkörön, ez az, amit a hétköznapi életben egyszerűen csak színnek neveznek. A színezetet általában fokban adjuk meg.
Színhőmérséklet Színek jellemzésére használt mérőszám; a testek, anyaguktól függetlenül, egyre jobban hevítve mind ugyanazokat a színeket sugározzák ki, így a színek csak a hőmérséklettől függenek. Sok fényforrás esetében (Nap, gyertya, izzó) a színhőmérséklet megegyezik a valódi hőmérséklettel, míg másoknál (fénycső) csak a színt jellemzi.
Színkivonat (plate) A színbontás után kapott négy fekete-fehér kép, amelyek a CMYK színeknek megfelelő intenzitással jelennek meg. Ezek alapján készülnek a nyomdai nyomólemezek, amelyek a festéket a papírra juttatják, hogy ott ismét a négy alapszínből színessé álljon össze a kép.
Színmélység
(Color Depth)
A valóság végtelen színárnyalataival szemben a digitális képek véges számú színt használnak, erre utal a színmélység (bitmélység) tulajdonságuk. A színes képeket általában 24 biten, azaz több mint 16 millió színnel ábrázoljuk; ez bőven elegendő az emberi szem „becsapásához”. Fekete-fehér képekhez elég 8 bit, azaz 256 szín is. Ennél kevesebbet is szoktak használni, ennek oka a fájlméret csökkentése lehet. A Bitmap vagy vonalas képek 1 bit, a palettás képek 8 bit, az RGB képek csatornánként 8, összesen 24 bit, a CMYK képek csatornánként 8, összesen 32 bit színmélységgel dolgoznak. A jobb szkennerek, illetve a Camera raw fájlformátum csatornánként 8 bitnél nagyobb színmélységgel, legfeljebb 16 bit dolgoznak a képfeldolgozás során fellépő minőségromlás minimalizálása érdekében.
Színprofil Jellemzőket tároló fájl, általában ICC vagy ICM kiterjesztéssel, amely egy adott berendezés színtani adatait tartalmazza és a színkezelő rendszer használja fel a működéséhez. Ilyeneket találunk az operációs rendszerben is (ColorSync – Mac; ICM – Windows), vagy készíthetünk magunk is, bár ehhez általában költséges kalibráló berendezéseke és szoftverekre van szükség.
Színvisszavétel A három alapszín, a CMY színtani tökéletlenségeinek kiküszöbölésére vezették be a színvisszavételt. Lényege, hogy amikor a három alapszín egyenlő mennyiségben fordul elő, az elméletileg feketét, illetve szürkét eredményez, valójában azonban nem. Ezt a mennyiséget részben vagy egészben tiszta feketével helyettesítve jobb eredményt kapunk. Két fajtáját használjuk: GCR és UCR.
Szitanyomás Síknyomtatási eljárás, ahol egy finomszövésű selyemszövetet használunk – ez maga a szita. A selymet impregnálják és fotokémai eljárással ráviszik a nyomtatandó képet. A szitát a nyomathordozóra fektetik, majd befestékezik. A szövet átengedi a festéket ott, ahol a kép ki kell alakuljon, de máshol az elzárt pórusok nem engedik át. Kisebb példányszámban, szinte minden sík felületre alkalmazható eljárás.
Szkenner Más néven lapolvasó: olyan berendezés, amely a ráhelyezett sík képet pixelekre bontja és digitalizálja. Működési elvét és elrendezését tekintve többféle lehet, de minden típusban a beolvasandó képet meg- vagy átvilágítja egy lámpa, majd az érzékelők vörös, zöld és kék (RGB) szűrőkön keresztül megmérik a beeső fény intenzitását és azt digitális értékké alakítják.
Sztochasztikus rács Újabb keletű nyomdai eljárás, ahol a Raszterpontok mérete állandó, míg helyzetük változó (látszólag véletlenszerűen), szemben a hagyományos raszterráccsal, ahol a pontok helye rögzített és méretük változása adja vissza az árnyalatot. Ilyen például az Agfa Kristályrács.
Szürkeárnyalatos (Grayscale) A szürkeárnyalatos képek a fekete-fehér fotókhoz hasonlatosak: a fájlban 8 biten 256 szürke árnyalatot lehet ábrázolni, így folyamatos, lágy tónusátmenetet érzékel.

ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUV,WX,Y,Z